Felsorolom azokat a viselkedési jegyeket, amelyekre fel kell figyelnünk, ha a fiatal magatartásában jelentkeznek. E lelki jelenségek nem feltétlenül a pubertáskrízis vagy egy kialakuló pszichés megbetegedés jelzései, de mindenesetre azt mutatják, hogy a serdülés folyamata elakadt, s erre oda kell figyelnünk.
* A serdülő magatartására túlnyomóan a kisgyermekes viselkedés jellemző, túlzottan ragaszkodik gyermekkori szokásaihoz, amelyek kielégítését szüleitől el is várja.
* A serdülő viselkedése, megjelenése, gondolkodásmódja túlságosan a felnőttekére emlékeztető.
* A serdülő nem kortársaival alakít ki kapcsolatokat, hanem inkább visszahúzódik a vele egykorúaktól és az ellenkező neműektől.
* A serdülőnek nem sikerül érzelmileg leválnia családjáról. Életében a szülők még mindig nagyobb szerepet, mint ahogyan azt kora alapján elvárnánk.
* Nem képes adekvát érzéseket kifejezni. Például nem szomorú, vagy mérges, ha kudarc éri, nem tud örülni, ha sikerül valami.
* Bizalmatlan, gyanakvó, mások megjegyzéseit, viselkedését magára vonatkoztatja. Nem tudja külön választani saját érzéseit a másokétól.
* Jövőképe nem reális, a jövőről való gondolkodása terméketlen, irreális fantáziálásban merül ki, vagy megbénítja őket a jövőtől való félelem.
* A félelmetes és szorongáskeltő gondolatok annyira lekötik, hogy elhanyagolja kötelességeit s mindazokat a tevékenységeket, amelyekkel kortársai foglalatoskodnak.
* A serdülő úgy érzi, hogy cselekedeteit nem ő irányítja.
A szélsőséges magatartás egyes jegyei rövid ideig minden serdülőnél előfordulnak, beletartoznak az egészséges fejlődés normatív vonalába. Aggodalomra akkor van oka a szülőnek, ha ezek a válságtünetek tartósan megnyilvánulnak.
Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár veletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik,
ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne
próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem
meg nem reked a tegnapban.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek
eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján,
és ő feszít meg benneteket minden erejével,
hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása:
Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.
|